Mármint kivételesen nem babázós téma:) Bevásárlás közben - amikor egy óvatlan pillanatban félrenéztünk - beleugrott a kosarunkba egy szép kis lajosmizsei nyuszi, és mire felfedeztük, már foggal-körömmel kapaszkodott a gigantikus pelenkásdobozba (na jó, ennyiben nem tudok elszakadni a babázástól, az bizony már 4-es méret, 162 darab:)) és nem is bírtuk leválasztani róla. Így kénytelenek voltunk egy doboz gesztenyét is beszerezni, hogy elkészülhessen a MŰ.
Rozmaringos-gesztenyés nyúl. A párolóban. Ádám kapott egy kisebb sokkot, amikor bejelentettem, hogy nem sütőben fog sülni az Állat, de a végeredményt megkóstolva megbocsátott:) Rém egyszerű, a mustárban-fokhagymában-olajban pár órát pácolt állatkát, a fagyasztott/konzerv gesztenyét és két ág rozmaringot beteszünk a párolóba, megsózzuk, és negyven percig pároljuk. Aztán a párolóléből és tejszínből mártást csinálunk. 10 perc munka és sok-sok élvezet:))
Két nappal később, vasárnap, sétából hazafelé beugrottunk a piacra, hátha kapunk még egy kis medvehagymát. Az egyik néninél egészen szépek voltak, meg is álltunk halkan tanakodni, hogy hány csokrot is vegyünk. Néni mond valamit, mondjuk neki, hogy bocsi, nem értjük. (Ádám nagyjából sejtette, mit mond, de inkább az egyszerűbb utat választottuk:)) Tanakodunk tovább, majd a néni megszólal: Felismertem, hogy magyarul beszéltek! (Így, in Ungarisch:) Megkérdeztük, mennyibe fáj a medvehagyma, meg is vettük mind a négy csokrot darabját 1 RON-ért. Utána a néni megkérdezi: Csihánt nem akartok? Que???? Hát csihánt! Bocsánat, nem tudjuk, hogy mi az...Néni mutatja, hogy hát ez a csihán...JAAA, hogy csalán. Áhh, nem köszönjük. Pedig finom ám salátának, mondja ő. Majd legközelebb, mondjuk mi és angolosan távozunk.
Úgyhogy most medvehagyma dömping van. Vasárnap este összeraktam egy medvehagymás-kecskesajtos zabzsemlét, amit az éjszakai hűtőbeli második kelesztés után hétfőn reggel sütöttünk ki, és langyosan, vajjal és friss hónapos retekkel fogyasztottunk el, isteni volt:) Aztán hétfő vacsorára készült medvehagyma-krémleves és tészta medvehagymás-aszalt paradicsomos pesztóval. Még egy csokor sorsát kell kitalálni viszonylag záros határidőn belül, ha jól sejtem, medvehagymás-fűszeres túró lesz belőle holnap reggelire, a frissen sült Graham-kenyerünkhöz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése