Remélem mindenki emlékszik Morpheus híres mondatára a Mátrixból:))) Na, nagyjából így éreztük ma magunkat Constantában, de ne szaladjunk ennyire előre....
Kisütött a nap, 10 fok van, tiszta tavasz. Ráadásul három napos hétvége. El kellene menni valahová - főleg, hogy szokjuk kicsit az autózást a hétvégi hazaút előtt:)). De hová? Brassó, Nagyszeben, Targoviste, Pitesti és Ramnicu Valcea - egyszóval minden 200 kilométernél közelebb eső értelmes hely - már kilőve. Térkép- , útikönyv- és internet böngészés, a végeredmény: menjünk Constantába. Még meg is állapodtunk, hogy viszünk egy váltás ruhát, hátha ott akarnánk aludni.
Mintegy negyven kilométerre Bukaresttől, az autópályán jutott eszünkbe, hogy hoppá, ruhát mégsem hoztunk; de vissza nem megyünk, ha nagyon kell, inkább két napig hordjuk a cuccot:)) Nyáron, a tengerpartra menet majd' 7 órát küzdöttünk Constantáig a dugóban (de akkor csak átutazóban voltunk); most 2.24 perc alatt megérkeztünk; leparkoltuk Eddy-t négy bank biztonsági kameráinak kereszttüzében (nem "kerestük", de így legalább megnyugtató volt:))) és elindultunk.
Őszintén bevalljuk: nagyon-nagyon nyitottan, befogadóan és előítéletek nélkül érkeztünk Romániába; de azt hiszem, ez a blogból is kiderült ezidáig. De mi még ilyen koszos, mocskos, elhanyagolt és lerobbant tengerparti várost (vagy nem a turizmusból akarnak megélni???) Még nem láttunk - komolyan, még a szétbombázott Szarajevó is szintekkel jobb volt, pedig az nem is tengerparti, sőt nem a turizmusból akar megélni. Az egy dolog, hogy a tengerparton a) panelházak vagy b) elhagyott, bomladozó egykori villák, jelenleg cigányputrik (elnézést, a PC elnevezés a roma kisebbség otthonai) vannak. De azt a mennyiségű szemetet, ami a homokot borítja; a kóbor kutyák hihetetlen létszámát.....
Ugye Constantáról tudni kell, hogy Románia leginkább multi-kulti városa: török, tatár, görög meg minden, ami kell. (Talán még mindenkinek rémlik történelemből/irodalomból, hogy Tomi/Tomis néven római birodalmi város volt - ide száműzték Ovidiust, aki nem egy versében - Pontusi levelek - kritizálta a várost, meg az éghajlatát.) Ennek megfelelően bővelked(hetne)ik műemlék épületekben, ókori romokban, szobrokban, bizánci stílusú épületekben, stb., stb. Van pl. egy óriási római kori mozaik; ami hivatalosan megtekinthető, gyakorlatilag a nyitvatartási időben sem volt ott senki. A történelmi belváros nincs 150 méterre a tengerparttól, tehát olyan luxus nyaralóhelyet lehetne belőle csinálni, hogy csak na - ehhez képest a legjobb állapotú épület, a világhírű kaszinó is évek óta üresen áll.
Nyilván nem fokozta a város iránti rokonszenvünket az éttermi kalandunk sem. Egyszer élünk alapon beültünk az interneten agyonajnározott egyik vendéglőbe (ha valaki egyszer véletlenül arra tévedne, tájékoztatásul: Venetia, közel a tengerparthoz, a kaszinóhoz meg Eminescu szobrához), ami még Bukaresthez viszonyítva is igen komoly árfekvésben dolgozik. Na mindegy. Az előételnek rendelt foccacia még komoly reményekre adott okot - a főételek viszont.... Ádám lasagne-ja (ami állítólag a hely szuper-specialitása) középen fagyottan érkezett!!! Az ember megérti, hogy holtszezonban nem főzik a teljes étlapot, sőt valahol még a félkész ételeket is, na de legalább nyomjanak már bele egy hőmérőt/villát a közepébe!!!! És ugyan visszaküldtük, de volt pofájuk felszámlázni - na, nem mintha a végén kifizettük volna. De egyet sem nyikkant a pincér az átadott összegre, szóval csak bepróbálkozott.
"Sebeinket nyalogatva" úgy döntöttünk, hogy megnézzünk egyet a környező nyaraló/üdülővárosok közül - szóval elmentünk Mamaia-ba, északra. Hál'Istennek, ott gyönyörű volt a tengerpart (bár afelől nincsenek illúzióink, hogy nyáron lépni sem lehet majd, minden négyzetméterre jut egy tízemeletes szálloda) sétáltunk is egy órát és rengeteg kagylót gyűjtöttünk, mert a homok mellett abból volt rengeteg:))
Kisütött a nap, 10 fok van, tiszta tavasz. Ráadásul három napos hétvége. El kellene menni valahová - főleg, hogy szokjuk kicsit az autózást a hétvégi hazaút előtt:)). De hová? Brassó, Nagyszeben, Targoviste, Pitesti és Ramnicu Valcea - egyszóval minden 200 kilométernél közelebb eső értelmes hely - már kilőve. Térkép- , útikönyv- és internet böngészés, a végeredmény: menjünk Constantába. Még meg is állapodtunk, hogy viszünk egy váltás ruhát, hátha ott akarnánk aludni.
Mintegy negyven kilométerre Bukaresttől, az autópályán jutott eszünkbe, hogy hoppá, ruhát mégsem hoztunk; de vissza nem megyünk, ha nagyon kell, inkább két napig hordjuk a cuccot:)) Nyáron, a tengerpartra menet majd' 7 órát küzdöttünk Constantáig a dugóban (de akkor csak átutazóban voltunk); most 2.24 perc alatt megérkeztünk; leparkoltuk Eddy-t négy bank biztonsági kameráinak kereszttüzében (nem "kerestük", de így legalább megnyugtató volt:))) és elindultunk.
Őszintén bevalljuk: nagyon-nagyon nyitottan, befogadóan és előítéletek nélkül érkeztünk Romániába; de azt hiszem, ez a blogból is kiderült ezidáig. De mi még ilyen koszos, mocskos, elhanyagolt és lerobbant tengerparti várost (vagy nem a turizmusból akarnak megélni???) Még nem láttunk - komolyan, még a szétbombázott Szarajevó is szintekkel jobb volt, pedig az nem is tengerparti, sőt nem a turizmusból akar megélni. Az egy dolog, hogy a tengerparton a) panelházak vagy b) elhagyott, bomladozó egykori villák, jelenleg cigányputrik (elnézést, a PC elnevezés a roma kisebbség otthonai) vannak. De azt a mennyiségű szemetet, ami a homokot borítja; a kóbor kutyák hihetetlen létszámát.....
Ugye Constantáról tudni kell, hogy Románia leginkább multi-kulti városa: török, tatár, görög meg minden, ami kell. (Talán még mindenkinek rémlik történelemből/irodalomból, hogy Tomi/Tomis néven római birodalmi város volt - ide száműzték Ovidiust, aki nem egy versében - Pontusi levelek - kritizálta a várost, meg az éghajlatát.) Ennek megfelelően bővelked(hetne)ik műemlék épületekben, ókori romokban, szobrokban, bizánci stílusú épületekben, stb., stb. Van pl. egy óriási római kori mozaik; ami hivatalosan megtekinthető, gyakorlatilag a nyitvatartási időben sem volt ott senki. A történelmi belváros nincs 150 méterre a tengerparttól, tehát olyan luxus nyaralóhelyet lehetne belőle csinálni, hogy csak na - ehhez képest a legjobb állapotú épület, a világhírű kaszinó is évek óta üresen áll. 
Nyilván nem fokozta a város iránti rokonszenvünket az éttermi kalandunk sem. Egyszer élünk alapon beültünk az interneten agyonajnározott egyik vendéglőbe (ha valaki egyszer véletlenül arra tévedne, tájékoztatásul: Venetia, közel a tengerparthoz, a kaszinóhoz meg Eminescu szobrához), ami még Bukaresthez viszonyítva is igen komoly árfekvésben dolgozik. Na mindegy. Az előételnek rendelt foccacia még komoly reményekre adott okot - a főételek viszont.... Ádám lasagne-ja (ami állítólag a hely szuper-specialitása) középen fagyottan érkezett!!! Az ember megérti, hogy holtszezonban nem főzik a teljes étlapot, sőt valahol még a félkész ételeket is, na de legalább nyomjanak már bele egy hőmérőt/villát a közepébe!!!! És ugyan visszaküldtük, de volt pofájuk felszámlázni - na, nem mintha a végén kifizettük volna. De egyet sem nyikkant a pincér az átadott összegre, szóval csak bepróbálkozott. "Sebeinket nyalogatva" úgy döntöttünk, hogy megnézzünk egyet a környező nyaraló/üdülővárosok közül - szóval elmentünk Mamaia-ba, északra. Hál'Istennek, ott gyönyörű volt a tengerpart (bár afelől nincsenek illúzióink, hogy nyáron lépni sem lehet majd, minden négyzetméterre jut egy tízemeletes szálloda) sétáltunk is egy órát és rengeteg kagylót gyűjtöttünk, mert a homok mellett abból volt rengeteg:))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése