Március elsejével kezdetét vette Martisor (azaz márciuska, vagy kicsi március) ünnepe (t és s alján farkinca, a-n kalap, ejtsd: mörcisor.). A népek piros-fehér kitűzőkkel (de legalább két összesodort selyemszalaggal) rohangálnak (amihez esetleg hozzákötnek egy arany vagy ezüst érmét), vagy kis virág formájú, szintén piros-fehér szalaggal díszített ékszerekkel; a nők virágot kapnak (én is, én is:)))). Csak a románok és a bolgárok ünneplik - viszont ők két hétig. A piros és a fehér a nyarat és a telet jelképezik, az ünnep meg a kettő összefonódását, illetőleg az új év kezdetét. (A hagyományos román naptár szerint a két fő évszak a nyár és tél.)
Az ünnepkörhöz és március 1-kapcsolódik még Baba Dochia, a nagyon öreg és nagyon gonosz (de legalábbis roppant nehéz természetű) anyós legendája, aki arra utasította a menyét, hogy az tisztítsa ki a bundáit a jeges patakban. Amikor a menye megtette, felvette az összeset és elindult fel a hegyre ellenőrizni a pásztorokat. De melege volt a sok bunda alatt, egymás után ledobálta őket. Aztán hirtelen visszajött a hideg, ő meg megfagyott (aztán/és/vagy kővé vált) bunda nélkül a hegytetőn. Jó tanítómese, merthisz' szeszélyes még ilyenkor az időjárás, ugyebár:))) (Több román hegységben is van "Baba Dochia" kő, pl. a Fogarasi-havasokban:)))
Tegnap hideg nem, helyette olyan gyönyörű, ragyogó napsütés volt, hogy Ádám hazafelé rámtelefonált, hogy öltözzek (mármint az "otthonkámat" cseréljem le valami utca-konform öltözékre:))), megyünk sétálni. Jó nagyot sétáltunk a parkban (bár nagyon nehéz otthagyni az egymás után előkerülő édes kutyakölyköket:))), félig körbejártuk az egészet. A tó mellett van egy csomó étterem/kávézó, a legtöbbnek van a tó fölé benyúló terasza. Az egyikre már ki is raktak néhány széket meg asztalt. Gondoltuk, leülünk, iszunk egy kávét.
Én bomlani akartam, és tejszínes bécsi kávét kértem (volna), Ádám pedig egy whisky-s kávéval incselkedett. A pincér gyorsan lehűtötte a lelkesedésünket - mivel "hivatalosan" még nincsenek nyitva, romlandó árut (=tej, tejszín) nem tartanak; alkoholt, ásványvizet, török kávét vagy teát tud hozni. Így én beértem egy jázminos zöldteával, Ádám pedig egy kávéval. Mire megittuk a végét, feltámadt a szél - így rövid úton végett vetettünk a tóparton ücsörgésnek és hazajöttünk:)))
A tavasz örömére uszodában voltunk a lányokkal. Ez Bukarestben elég komoly kihívás, összesen talán kettő- vagy három uszi van az egész városban (a nagy ötcsillagos hotelek wellness részlegét leszámítva, de 50 eurót akkor sem fizetek egy napi belépőért). De ez egész jó hely - ÉÉÉÉS - van szauna:))) Rögtön nyomtunk is három kört:)) Egyébként a Floreasca-tó partján van (a "mi tavunktól", a Herastrautól egyel jobbra, tőlünk 8 perc séta:)))), ha megjön a jó idő, akkor kinyitják a medence oldalait és ki lehet ülni a fűre napozni:))) Már tervezzük az egész napos piknikezést a csajokkal:))) A dolog egyetlen negatívuma az volt, hogy belépésünkkor közölte a recepciós, hogy "nu avem apa calda", azaz nincs meleg vizünk. Sőt fűtésünk sincs, hideg a medence vize. Nos, a medencei hideg víz 27fokot jelent, az azért elviselhető, de zuhanyozni tényleg nem lehetett....
A tavasszal (és a nőnappal:))) együtt járnak a divatbemutatók is, hétfőn az "Eco is the new black" elnevezésű, újrahasznosított anyagokból készült ruhákat bemutató show-n voltunk:) A tervezők 12. osztályos divattervező tanulók voltak, az utolsó "Darlingtonia" nevű kreáció pedig egyenesen zseniális volt - hiába, no, fiú tervezte. És be kell látni, hogy a divatszakmában a nagy nevek 70%-a férfi (kivéve persze Coco Chanelt vagy Vera Wangot), ld. Elie Saab, hogy az aktuális kedvencemet említsem:)
Ja, és egy jó hír: (elvileg) holnap megjavítják Eddyt:)))))
Az ünnepkörhöz és március 1-kapcsolódik még Baba Dochia, a nagyon öreg és nagyon gonosz (de legalábbis roppant nehéz természetű) anyós legendája, aki arra utasította a menyét, hogy az tisztítsa ki a bundáit a jeges patakban. Amikor a menye megtette, felvette az összeset és elindult fel a hegyre ellenőrizni a pásztorokat. De melege volt a sok bunda alatt, egymás után ledobálta őket. Aztán hirtelen visszajött a hideg, ő meg megfagyott (aztán/és/vagy kővé vált) bunda nélkül a hegytetőn. Jó tanítómese, merthisz' szeszélyes még ilyenkor az időjárás, ugyebár:))) (Több román hegységben is van "Baba Dochia" kő, pl. a Fogarasi-havasokban:)))
Tegnap hideg nem, helyette olyan gyönyörű, ragyogó napsütés volt, hogy Ádám hazafelé rámtelefonált, hogy öltözzek (mármint az "otthonkámat" cseréljem le valami utca-konform öltözékre:))), megyünk sétálni. Jó nagyot sétáltunk a parkban (bár nagyon nehéz otthagyni az egymás után előkerülő édes kutyakölyköket:))), félig körbejártuk az egészet. A tó mellett van egy csomó étterem/kávézó, a legtöbbnek van a tó fölé benyúló terasza. Az egyikre már ki is raktak néhány széket meg asztalt. Gondoltuk, leülünk, iszunk egy kávét.
Én bomlani akartam, és tejszínes bécsi kávét kértem (volna), Ádám pedig egy whisky-s kávéval incselkedett. A pincér gyorsan lehűtötte a lelkesedésünket - mivel "hivatalosan" még nincsenek nyitva, romlandó árut (=tej, tejszín) nem tartanak; alkoholt, ásványvizet, török kávét vagy teát tud hozni. Így én beértem egy jázminos zöldteával, Ádám pedig egy kávéval. Mire megittuk a végét, feltámadt a szél - így rövid úton végett vetettünk a tóparton ücsörgésnek és hazajöttünk:)))
A tavasz örömére uszodában voltunk a lányokkal. Ez Bukarestben elég komoly kihívás, összesen talán kettő- vagy három uszi van az egész városban (a nagy ötcsillagos hotelek wellness részlegét leszámítva, de 50 eurót akkor sem fizetek egy napi belépőért). De ez egész jó hely - ÉÉÉÉS - van szauna:))) Rögtön nyomtunk is három kört:)) Egyébként a Floreasca-tó partján van (a "mi tavunktól", a Herastrautól egyel jobbra, tőlünk 8 perc séta:)))), ha megjön a jó idő, akkor kinyitják a medence oldalait és ki lehet ülni a fűre napozni:))) Már tervezzük az egész napos piknikezést a csajokkal:))) A dolog egyetlen negatívuma az volt, hogy belépésünkkor közölte a recepciós, hogy "nu avem apa calda", azaz nincs meleg vizünk. Sőt fűtésünk sincs, hideg a medence vize. Nos, a medencei hideg víz 27fokot jelent, az azért elviselhető, de zuhanyozni tényleg nem lehetett....
A tavasszal (és a nőnappal:))) együtt járnak a divatbemutatók is, hétfőn az "Eco is the new black" elnevezésű, újrahasznosított anyagokból készült ruhákat bemutató show-n voltunk:) A tervezők 12. osztályos divattervező tanulók voltak, az utolsó "Darlingtonia" nevű kreáció pedig egyenesen zseniális volt - hiába, no, fiú tervezte. És be kell látni, hogy a divatszakmában a nagy nevek 70%-a férfi (kivéve persze Coco Chanelt vagy Vera Wangot), ld. Elie Saab, hogy az aktuális kedvencemet említsem:)
Ja, és egy jó hír: (elvileg) holnap megjavítják Eddyt:)))))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése