Naszóval, betöltöttük a 37. hetet (YIHHHÁÁÁ:)), így akármikor is jön a Kiscsaj (de nem jön, mert a) még sok dolgunk van és b) a dokim 29-éig nincs az országban - de a Nr.2 jelölt doki is jó fej, most hozzá járok heti kontrollra, szóval nem kell izgulni értünk:))), már nem lesz koraszülött státuszú. És ez jó:)) Már minden készen várja.
Nem mondom, hogy nem fárasztó, mert de:)) és a nap végén néha csak ledőlök bambulni ki a fejemből, de ez van. Múltkor úgyis kimaradt ez a része a dolognak:)) a bőröndöm kész, igaz, mielőtt elindulunk vele a kórházba, majd át kell nézni, mert Valaki (és nem Ádám:))) időről-időre szétszedi és elpakolja a tartalmát a fiókba/szennyeskosárba/ahová gondolja.
Az a Valaki is megvan, lassan kezdődik a hisztikorszak, úgy igazából. Ráadásul a türelme és a kitartása is erősen hagy maga után kívánnivalókat, konkrétan nincs neki:((( Ha valami nem sikerül elsőre, netán nem úgy történik, ahogy ő akarja, akkor azonnal hisztizik/csapkod/dobál/üt. Egész nap a határokat tesztelgeti (bútorra/játékra próbál rajzolni, cuccokat tömköd a kanapé alá, üti a TV-t, stb.) és hasonlók, 5 másodperce nem hagy élni. Tudom, klasszikus viselkedés 1 és 2 éves kor között, de akkor is..:)) Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy 10Fog úrnak újabb három van érkezőben, ill., hogy miközben szerda reggel és délelőtt még havazott, tegnap óta 21 fok van. Az, hogy miért nem szültünk meg ilyen időjárási helyzetben, rejtély, de nem bánom:))
Ugyanakkor persze imádnivaló és tündéri is, ahogy ül és olvas, hápogva tolja a kacsát vagy éppen kopog, amikor be szeretne jönni a fürdőbe; ahogy tudja, hogy a törékeny dolgokat csak akkor kapja meg, ha leült a szőnyegre, vagy amikor hisztizik a frissen elkészült sütiért és azt mondom, hogy várni kell, amíg kihűl, akkor előveszi a rácsot a fiókból és közli, hogy "ráz-ráz" (merthogy a friss kenyeret is mindig rácsra tesszük hűlni a kenyérsütőgépből).
Hogy még szebb legyen az élet, tegnap újra elkezdte, hogy ha nagyon felhúzza magát, akkor nem vesz levegőt (szép magyar orvosi néven affektív apnoe vagy indulatgörcs, az angolok breath holding spell-nek nevezik). Az érdeklődők és a kisgyereket várók/nevelők kedvéért egy videó (na nem Botiról, csak a youtube-on találtam a problémáról - ha már Bashar Al-Assad is felfedezte, hogy milyen jó kis website:)))
Mivel ez Botinál mindig akkor jön elő, amikor valami fejlődési ugrás készülődik nála (főleg a nagymotoros "ugrásoknál" szokta csinálni 1-2 hétig), várhatóan egy héten belül előrukkol valami újjal; magam részéről én az ugrálásra szavazok (már nagyon ügyesen használja az ugráló lovát, ill. felmászik a kanapéra/ágyra és ott rugózik, "bá-bá" - ami a "bounce, bounce" "botondizmusa"), de még esetleg lehet a futás is. Persze nem biztos, csak az eddigiek ezt mutatták.
Ezt a videót meg csak úgy, mert eszünkbe jutott a hétvégén valamelyik sétánk alatt:
Nem tudom krokodilkönnyek nélkül végignézni (hozzáteszem, amikor először láttuk, Botival voltam pocakos, akkor is dolgoztak a hormonok:)) Annyira "ütős", ahogyan szavak nélkül összefoglalja az ÉLETET. Aki még nem látta, feltétlenül nézze meg!!!!:) Ill. a "Vad Magyarország - vizek birodalma" filmet is, annak meg a képi világa hihetetlen...
Nem mondom, hogy nem fárasztó, mert de:)) és a nap végén néha csak ledőlök bambulni ki a fejemből, de ez van. Múltkor úgyis kimaradt ez a része a dolognak:)) a bőröndöm kész, igaz, mielőtt elindulunk vele a kórházba, majd át kell nézni, mert Valaki (és nem Ádám:))) időről-időre szétszedi és elpakolja a tartalmát a fiókba/szennyeskosárba/ahová gondolja.
Az a Valaki is megvan, lassan kezdődik a hisztikorszak, úgy igazából. Ráadásul a türelme és a kitartása is erősen hagy maga után kívánnivalókat, konkrétan nincs neki:((( Ha valami nem sikerül elsőre, netán nem úgy történik, ahogy ő akarja, akkor azonnal hisztizik/csapkod/dobál/üt. Egész nap a határokat tesztelgeti (bútorra/játékra próbál rajzolni, cuccokat tömköd a kanapé alá, üti a TV-t, stb.) és hasonlók, 5 másodperce nem hagy élni. Tudom, klasszikus viselkedés 1 és 2 éves kor között, de akkor is..:)) Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy 10Fog úrnak újabb három van érkezőben, ill., hogy miközben szerda reggel és délelőtt még havazott, tegnap óta 21 fok van. Az, hogy miért nem szültünk meg ilyen időjárási helyzetben, rejtély, de nem bánom:))
Ugyanakkor persze imádnivaló és tündéri is, ahogy ül és olvas, hápogva tolja a kacsát vagy éppen kopog, amikor be szeretne jönni a fürdőbe; ahogy tudja, hogy a törékeny dolgokat csak akkor kapja meg, ha leült a szőnyegre, vagy amikor hisztizik a frissen elkészült sütiért és azt mondom, hogy várni kell, amíg kihűl, akkor előveszi a rácsot a fiókból és közli, hogy "ráz-ráz" (merthogy a friss kenyeret is mindig rácsra tesszük hűlni a kenyérsütőgépből).
Hogy még szebb legyen az élet, tegnap újra elkezdte, hogy ha nagyon felhúzza magát, akkor nem vesz levegőt (szép magyar orvosi néven affektív apnoe vagy indulatgörcs, az angolok breath holding spell-nek nevezik). Az érdeklődők és a kisgyereket várók/nevelők kedvéért egy videó (na nem Botiról, csak a youtube-on találtam a problémáról - ha már Bashar Al-Assad is felfedezte, hogy milyen jó kis website:)))
Mivel ez Botinál mindig akkor jön elő, amikor valami fejlődési ugrás készülődik nála (főleg a nagymotoros "ugrásoknál" szokta csinálni 1-2 hétig), várhatóan egy héten belül előrukkol valami újjal; magam részéről én az ugrálásra szavazok (már nagyon ügyesen használja az ugráló lovát, ill. felmászik a kanapéra/ágyra és ott rugózik, "bá-bá" - ami a "bounce, bounce" "botondizmusa"), de még esetleg lehet a futás is. Persze nem biztos, csak az eddigiek ezt mutatták.
Ezt a videót meg csak úgy, mert eszünkbe jutott a hétvégén valamelyik sétánk alatt:
Nem tudom krokodilkönnyek nélkül végignézni (hozzáteszem, amikor először láttuk, Botival voltam pocakos, akkor is dolgoztak a hormonok:)) Annyira "ütős", ahogyan szavak nélkül összefoglalja az ÉLETET. Aki még nem látta, feltétlenül nézze meg!!!!:) Ill. a "Vad Magyarország - vizek birodalma" filmet is, annak meg a képi világa hihetetlen...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése