Élünk ám:)))
Az egy hónapnyi hallgatás oka, hogy otthon voltunk (ez jelentős előkészületeket igényelt csomagolás fronton, két gyerekkel és egy nem túl nagy - de nem is kicsi:) - kocsival:))), betegek voltunk (szegény Bübbs nyalt be valami barátságtalan vírust, a hazautat Daedalon ide vagy oda végighányta arany szíve, én meg szerencsésen elkaptam tőle), visszajöttünk és egy hete romeltakarítok és káoszfelszámolok. (És megállapítottuk, hogy már tök jó a déli út, bruttó 11,5 óra alatt megjártuk Bp.-Bucuresti-t, ami két törpével zseniális idő, ráadásul egyszer sem volt halálközeli élményünk, ami azért a 7-esen meg szokott esni időnként:....)
A maradék időben ismerkedek a Montessori-eszközökkel, gyakorlom a prezentálásukat (piros rudak és tapintgatós táblácskák, az ügyes kezű anyai nagypapának köszönhetően, továbbá rózsaszín torony, barna lépcső, gombos és gomb nélküli hengerek a boltból), vagdalom és laminálom azt a párszáz oldalnyi segédjátékot (flashcards, van erre magyar szó????, meg három részes kártyák, kiegészítő feladatok a toronyhoz/lépcsőhöz, meg a hengerekhez) amit otthon kinyomtattam, bzw. készülök a karácsonyi/téli ünnepkörre Botinak és Nórinak (ja-ja, lassan de biztosan kezdjük vele is, ma már pl. nem akarta egyből megenni a könyvet, amikor leültünk nézegetni, ami jó jel arra, hogy jöhetnek neki is a komolyabb cuccok:)), már őrült tempóban kúszik, félig mászik....)..
Szóval majd egyszer lesz rendes bejegyzés is, de nem most...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése