2011. május 16., hétfő

Elmélkedések a játszótérről...

Minden nap (kiv. ha szakad az eső) lemegyünk Botonddal a parkba/játszótérre, én sétálok/pletykálok/olvasok/nézek ki a fejemből, ő alszik/hintázik/tekergeti a játékokat. A többi anyukával beszélgetve felmerült a nagy kérdés: Vajon honnan tudják...???Link

Honnan tudják a babák, hogy ők fiúk/lányok? És mit kell nekik szeretniük??

Miért van az, hogy Mazsi (pedig születése óta vannak plüssállatai) nem sok érdeklődést mutat a plüssök iránt (kivéve az alvós-báránykendőt és a Mankáját - az övé persze nem rózsaszín, hanem zöld szivecskéje/koronája van, szalag nélkül, nem pöttyös az arca és
a keze-lába nem virágos, hanem piros-fehér csíkos - akikkel versenyt birkózik elalvás címén), viszont amióta 1 méternél messzebb ellát, meg van őrülve az autókért (főleg most, hogy többet kimegyünk a teraszra, és fentről is nézheti a forgalmat az utcán, ez bő fél órás program) és a tekerhető-nyomható-szerelhető-villogó dolgokért? (És ugyanez a megfigyelése a többi fiús anyukának is.) A játszótéren (nagyon menő, EU-komform, rekortán borítású babajátszóterünk van) oda sem bagózik a kisházra/babakonyhára, viszont fix napi program, hogy meg kell tekergetni a játékhajó kormányát, illetőleg vezetni kell az autót (kormány+ automata váltó, egyik kezével teker, a másikkal a váltót tologatja, és nem, nem mutattam meg neki, hogy mit kell csinálnia).

Any idea??:)

Szintén játszótéri sztori, hogy tegnap egyetlen ismerős anyuka sem volt lent a parkban, viszont ahogy leültem olvasni (Mazs aludt), odajött egy négyéves forma kisfiú és elkezdett valamit magyarázni románul. Mondtam neki, hogy "Scuza, nu inteleg, nu vorbesc Romaneste" (Bocsi, nem értem, nem beszélek románul), erre elgondolkodott, aztán pikk-pakk átváltott angolra. Angol-román konyhanyelven eldumáltunk (bár az ő angolja jobb mint az én románom), hogy ő román, meg Tudornak hívják, de igazából ő Pókember (meg is mutatta, hogy tud mászni), és hogy négy éves. Amikor rászóltam, hogy ne öldösse a hangyákat a pad karfáján, elmagyarázta, hogy dehát olyan sokat vannak, aztán azért abbahagyta.

Csak reménykedni tudok benne, hogy Botond négy évesen ugyanígy fog angolra váltani (magam részéről mindent megteszek az ügy érdekében:))).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése