Naszóval, aki jó akar lenni a gyerekünknél, az ne csokit hozzon neki (no persze, azt is megeszi, ha úgy adja a helyzet, pl. ha észreveszi, h. apu v. anyu titokban, mert máshogy már nem merik, megeszik egy falat csokit vay túró rudit; odaszalad - hihetetlen tempóban tud már közlekedni, ha fontos dolga van - belekapaszkodik a nadrágunkba és közli, hogy "memme-memme-me", közben pedig olyan szemekkel néz, hogy ember legyen a talpán, aki ellen tud állni neki:))), hanem magozott zöld olajbogyót.
Ipari mennyiségben.
Megevett egy fél doboz (150 gr!!) olajbogyót. Üresen. Két étkezés között féltávon, csak úgy, nasiként.
Az utóbbi napokban eléggé flamós a lelkem, konkrétan általában bőven alábecsülöm a képességeit. Hogy mit eszik?
Reggeli: 180 ml követő tejital + amit mi eszünk reggelire, elég jelentős mennyiségben
Tízórai: egy teljes adag müzli, joghurt, gyümölcs, vagy csak gyümölcs
Ebéd: a saját adagja (kb. 150-200 gr, zöldség, husi, tészta, ami van), meg az én adagom egy jó része, és utána még egy kis ez-az, amit találunk (a rekord 40 szem - számoltam!!! - meggy) és utána még egy kis "memme-mmeme-memme" reklamálás, hogy érezzék a szülők, hogy még nem lakott jól
Uzsonna: zöldség, gyümölcs, zabpehelygolyó, valami péksütemény (pl. túrós-mazsolás zsemle)
Vacsora: teljes adag valami(90%-ban főtt ételt szoktunk enni:)) és még 240 ml követő tejital
És tényleg, amit még talál/el tud kunyerálni menet közben. Pl. főzés közben is végig kell kóstolni az egész menüt. (Meg természetesen segíteni, keverni, krumplit pucolni - a saját műanyag késével természetesen - tölteni, rakodni:)))
Látni kellett volna, amikor a banánkenyeret sütöttük kedden (vendégek jöttek) - a kezdő lépés 4 érett banán és 190 gr (az eredeti recept 250 gr-ot ír, de elvből nem teszek több cukrot egyetlen süteménybe sem) cukor összetörése- és keverése egy tálban villával. Percenként mártogatta bele az ujját és nyalogatta le, boldog-ragyogó arccal - mert természetesen mindent a földön kell csinálnom egy tálcán, hogy ő is lássa, mi készül; bár lassan rendszeresítünk egy bébi-méretű asztalt a konyhában (is). (A további menet: sütő 200 fokra, gyümölcskenyérforma kibélel sütőpapírral. A banánhoz hozzákeverünk először 2 tojást, aztán 140 gr lágy vajat, végül 250 gr lisztet, egy cs. sütőport, 100 gr apróra vágott diót és 100 gr csokichipset. 1 óra és 5 percig sütjük. Rácson kihűtjük. ZSENIÁLIS!!!!! A karácsonyra kapott GoodFood előfizetés aktuális januári számából:)))
Az egyetlen probléma, hogy elég maszatos tud lenni menet közben. Ami persze nem lenne baj, ha szeretne öltözni és fürdeni. De a hajmosástól még mindig sikítógörcsöt kap, ez egyelőre eltántorít a nagyobb maszatolós projektektől (pl. szabad festegetés, liszt és víz gyúrása a tálcán, stb.) is.
Ja, és pár napja dühöngtem, hogy az Amazonon nem tudok könyvet rendelni. Találtam egy román online boltot, ahol a keresett cuccok zöme megrendelhető (egész baráti áron) és 2-4 héten belül meghozzák. Jihhháááá! (És Előre a Montessori úton:)))))
Ipari mennyiségben.
Megevett egy fél doboz (150 gr!!) olajbogyót. Üresen. Két étkezés között féltávon, csak úgy, nasiként.
Az utóbbi napokban eléggé flamós a lelkem, konkrétan általában bőven alábecsülöm a képességeit. Hogy mit eszik?
Reggeli: 180 ml követő tejital + amit mi eszünk reggelire, elég jelentős mennyiségben
Tízórai: egy teljes adag müzli, joghurt, gyümölcs, vagy csak gyümölcs
Ebéd: a saját adagja (kb. 150-200 gr, zöldség, husi, tészta, ami van), meg az én adagom egy jó része, és utána még egy kis ez-az, amit találunk (a rekord 40 szem - számoltam!!! - meggy) és utána még egy kis "memme-mmeme-memme" reklamálás, hogy érezzék a szülők, hogy még nem lakott jól
Uzsonna: zöldség, gyümölcs, zabpehelygolyó, valami péksütemény (pl. túrós-mazsolás zsemle)
Vacsora: teljes adag valami(90%-ban főtt ételt szoktunk enni:)) és még 240 ml követő tejital
És tényleg, amit még talál/el tud kunyerálni menet közben. Pl. főzés közben is végig kell kóstolni az egész menüt. (Meg természetesen segíteni, keverni, krumplit pucolni - a saját műanyag késével természetesen - tölteni, rakodni:)))
Látni kellett volna, amikor a banánkenyeret sütöttük kedden (vendégek jöttek) - a kezdő lépés 4 érett banán és 190 gr (az eredeti recept 250 gr-ot ír, de elvből nem teszek több cukrot egyetlen süteménybe sem) cukor összetörése- és keverése egy tálban villával. Percenként mártogatta bele az ujját és nyalogatta le, boldog-ragyogó arccal - mert természetesen mindent a földön kell csinálnom egy tálcán, hogy ő is lássa, mi készül; bár lassan rendszeresítünk egy bébi-méretű asztalt a konyhában (is). (A további menet: sütő 200 fokra, gyümölcskenyérforma kibélel sütőpapírral. A banánhoz hozzákeverünk először 2 tojást, aztán 140 gr lágy vajat, végül 250 gr lisztet, egy cs. sütőport, 100 gr apróra vágott diót és 100 gr csokichipset. 1 óra és 5 percig sütjük. Rácson kihűtjük. ZSENIÁLIS!!!!! A karácsonyra kapott GoodFood előfizetés aktuális januári számából:)))
Az egyetlen probléma, hogy elég maszatos tud lenni menet közben. Ami persze nem lenne baj, ha szeretne öltözni és fürdeni. De a hajmosástól még mindig sikítógörcsöt kap, ez egyelőre eltántorít a nagyobb maszatolós projektektől (pl. szabad festegetés, liszt és víz gyúrása a tálcán, stb.) is.
Ja, és pár napja dühöngtem, hogy az Amazonon nem tudok könyvet rendelni. Találtam egy román online boltot, ahol a keresett cuccok zöme megrendelhető (egész baráti áron) és 2-4 héten belül meghozzák. Jihhháááá! (És Előre a Montessori úton:)))))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése