Bár eddig legtöbbször szerencsénk volt és találtunk ékes magyar nyelven kommunikálni tudó eladókat, azért ez nem mindig van így.
Pl. Nem volt így pénteken, amikor elmentünk bevásárolni a Carrefourba. (Zárójeles megjegyzés: van itt minden, ami francia - Auchan, Cora, Carrefour - vagy német - Kaufland, ahol fagyasztott bajor perec is van:))), Lidl.) Az ember ilyenkor ugyebár alapvetően az előre kimért árut preferálja, a nyelvi nehézségeket figyelembe véve. De van, amikor ez nem megoldás. Juhsajtot kellene venni a spenótos-juhsajtos tésztához, kimérve csak félkilós meg kilós verzióban, ami egy kicsit sok kettőnknek.
Szótár, jegyzetelés. 10= zece, dekagramm az ugyanaz, juhsajt cas (az s alján farkincával, de olyan nincs a magyar billentyűzetkiosztáson). Hajrá. Nem érti. De miért nem érti???? Mégegyszer, lassabban. Nem érti. ?!?! Zece dekagram, abbbbóóól - mutogatva. Fejrázás, mosoly. Biztos nem jó a kiejtésem.
Próbálkozzunk máshogyan. Papír, ceruza. 0,1 kg cas. Kétkedő nézés, de végül kiszolgál. Közben magyaráz valamit, amiből arra következtetnék, hogy nem hiszi el, hogy csak 10 dkg-ot akarunk vásárolni. Ujjal mutogatja is, hogy csak ennyit?!?! Bólogatás, da-da, multumesc. Aztán la revedere, avagy viszlát.
Újabb jelenet, kedd délelőtt. Ádám dolgozik, Ági otthon ücsörög. Kopognak. Da. Szabadidő-póló -fehér zokni-papucs szerkós hölgy. Buna ziua. Magyaráz, nem értem. Nu inteleg (i tetején lefelé néző kis sátor, ejtsd ü), nem értem. Bemegy a hálóba, megyek utána. Mutogatja az ágyat, lassan dereng a felismerés, ahhaaa, ő a takarítónő a kultúrintézetben és ágyneműt akar cserélni. Tegye nyugodtan.
Kérdez valamit, nem értem. Fejrázás, mosolygás - ismerős jelenet péntekről. De van megoldás. Román-magyar szótár neki, magyar-román nekem. Azzal, meg kézzel-lábbal megegyezünk, hogy csak lepedőt (numai cearsaf, s alján farkincával az is) hozzon, a paplanhuzat a miénk. Elviszi a koszosat, hoz tisztát. Közben megnézem a szótárt, megcsinálni "a face", ragozási táblázat/segédlet már miért is lenne benne. Megcsinálom én, face és széles mosollyal mutogatás magamra. Lassan leesik neki, megköszöni, megy a fürdőbe, kicseréli a törölközőket.
Utána megy a konyhába, kihozza a szemetet, mond valamit, mutogat az egyik szekrényre. Alta sac...MIVAAAN?!?! Sac, sac, mintha Ádám ezt használta volna pénteken a bevásárlószatyorra...Jaa, hogy másik szemeteszsák abban a szekrényben. Da, multumesc. La revedere.
Hiába no, azért csak meg kell tanulni románul:))
Pl. Nem volt így pénteken, amikor elmentünk bevásárolni a Carrefourba. (Zárójeles megjegyzés: van itt minden, ami francia - Auchan, Cora, Carrefour - vagy német - Kaufland, ahol fagyasztott bajor perec is van:))), Lidl.) Az ember ilyenkor ugyebár alapvetően az előre kimért árut preferálja, a nyelvi nehézségeket figyelembe véve. De van, amikor ez nem megoldás. Juhsajtot kellene venni a spenótos-juhsajtos tésztához, kimérve csak félkilós meg kilós verzióban, ami egy kicsit sok kettőnknek.
Szótár, jegyzetelés. 10= zece, dekagramm az ugyanaz, juhsajt cas (az s alján farkincával, de olyan nincs a magyar billentyűzetkiosztáson). Hajrá. Nem érti. De miért nem érti???? Mégegyszer, lassabban. Nem érti. ?!?! Zece dekagram, abbbbóóól - mutogatva. Fejrázás, mosoly. Biztos nem jó a kiejtésem.
Próbálkozzunk máshogyan. Papír, ceruza. 0,1 kg cas. Kétkedő nézés, de végül kiszolgál. Közben magyaráz valamit, amiből arra következtetnék, hogy nem hiszi el, hogy csak 10 dkg-ot akarunk vásárolni. Ujjal mutogatja is, hogy csak ennyit?!?! Bólogatás, da-da, multumesc. Aztán la revedere, avagy viszlát.
Újabb jelenet, kedd délelőtt. Ádám dolgozik, Ági otthon ücsörög. Kopognak. Da. Szabadidő-póló -fehér zokni-papucs szerkós hölgy. Buna ziua. Magyaráz, nem értem. Nu inteleg (i tetején lefelé néző kis sátor, ejtsd ü), nem értem. Bemegy a hálóba, megyek utána. Mutogatja az ágyat, lassan dereng a felismerés, ahhaaa, ő a takarítónő a kultúrintézetben és ágyneműt akar cserélni. Tegye nyugodtan.
Kérdez valamit, nem értem. Fejrázás, mosolygás - ismerős jelenet péntekről. De van megoldás. Román-magyar szótár neki, magyar-román nekem. Azzal, meg kézzel-lábbal megegyezünk, hogy csak lepedőt (numai cearsaf, s alján farkincával az is) hozzon, a paplanhuzat a miénk. Elviszi a koszosat, hoz tisztát. Közben megnézem a szótárt, megcsinálni "a face", ragozási táblázat/segédlet már miért is lenne benne. Megcsinálom én, face és széles mosollyal mutogatás magamra. Lassan leesik neki, megköszöni, megy a fürdőbe, kicseréli a törölközőket.
Utána megy a konyhába, kihozza a szemetet, mond valamit, mutogat az egyik szekrényre. Alta sac...MIVAAAN?!?! Sac, sac, mintha Ádám ezt használta volna pénteken a bevásárlószatyorra...Jaa, hogy másik szemeteszsák abban a szekrényben. Da, multumesc. La revedere.
Hiába no, azért csak meg kell tanulni románul:))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése